Nem mindegy, mit eszünk mozgás után

Az egészséget pozitívan befolyásolja a testmozgás, azonban nem mindegy, hogy milyen ételt fogyasztunk utána, és a mindennapi étrend is befolyásolja a mozgás hatékonyságát.

A Journal of Applied Psichology egy érdekes kutatási eredményt közölt a testmozgás és az étrend között lévő összefüggések kapcsán. Ahogy azt Jeffrey F. Horowitz professzor és kutatócsoportja bebizonyította, nemcsak a rendszeres edzés a fontos egészségünk szempontjából, mivel az sokkal többet nyom a latba, hogy milyen ételt fogyasztunk el a testmozgás után; ez határozza meg ugyanis, hogy az edzésnek volt-e valamilyen értelme, vagy sem.

Megállapították, hogy a rendszeresen elvégzett testmozgás után a szervezet anyagcseréjét az elfogyasztott étel nagymértékben befolyásolja. A kutatást azzal a céllal végezték el, hogy felülvizsgáljanak egy korábbi felmérést. Utóbbi azt állította, hogy a testmozgás által okozott pozitív tulajdonságok csak átmenetiek, egyes esetekben egy bizonyos idő elteltével (órákkal, vagy napokkal később) nem is érvényesülnek.

A professzor ezt az állítást felülbírálva nyilatkozta azt: sokkal inkább befolyásoló tényező az edzettség szintje, valamint az, hogy az edzések után rendszerint milyen ételt fogyasztunk el. Az ételeket illetően a legfontosabb annak szénhidrát-, fehérje-, és zsírtartalma.

A kutatás keretében megfigyeltek több 30 év körüli egészséges férfit is, és az eredmények egyértelműen azt mutatták ki, hogy erősebb edzés után a szervezet inzulinérzékenysége akkor fokozódott, ha az edzés után a személy valamilyen szénhidráttartalmú ételt fogyasztott el. Vagyis ez annyit tesz, hogy ha növekszik az inzulinérzékenység, akkor a szervezet könnyebben felveszi a cukrot, így magasabb teljesítmény elérésére képes az izomzat, szemben azzal, ha az inzulinérzékenység alacsonyabb szintet mutat.

Utóbbi tényező, vagyis a csökkent inzulinérzékenység elsősorban a cukorbetegség jellemzője, de ugyanakkor kockázati tényezője lehet szív-és érrendszerei problémák kialakulásának is.

A tesztelt alanyok négy napon keresztül végeztek különféle mozgásgyakorlatokat, és eközben eltérő ételeket kaptak. Egy terhelésmentes nap is volt, azonban ekkor is ugyanannyi kalóriát fogyasztottak el, mint a terheléses napokon. Az eredmény az volt, hogy a terheléses napokon az inzulinérzékenység megnőtt, különösképp akkor, ha a személyek kevés szénhidrátot tartalmazó ételt kaptak.