Miért nem kell szégyellnünk a pszichoterápiát?
Ha nem szégyellünk kardiológushoz vagy belgyógyászhoz fordulni problémáinkkal, miért szégyellnénk a pszichológus vagy pszichiáter segítségét? A pszichikai egészség ugyan olyan fontos mint a fizikai.
Kényelmetlen titok?
Ha el is kezdjük a pszichoterápiát, közeli hozzátartozóinknak nem szívesen beszélünk róla. És ez nem is meglepő – valószínűleg kényelmetlen megjegyzéseknek és hitetlenkedésnek tesszük ki magunkat, amiért nem tudunk segítség nélkül úrrá lenni a problémánkon. Sokak szemében a terápiát igénybe vevő személy veszélyes, súlyos személyiségzavarral küzd. Ha pszichológus segítségét kérjük, szükségszerűen örültek vagyunk. Lassan, főleg fiatalok körében, ez a sztereotípia kezd megszűnni. De még ennek ellenére is félünk nyilvánosan beszélni arról, hogy rendszeresen foglalkozunk lelki egészségünkkel.
A probléma oka az, hogy mások másképp állnak a kérdéshez. Törődhetünk magunkkal sportolva, egészséges étrendet követve, járhatunk rendszeres kontrollra számos specialistához, na de pszichológushoz? Sőt, pszichiáterhez?
Mindezek ellenére nem lenne szabad mások kifogásaira hallgatnunk. Ha pszichológushoz vagy pszichiáterhez fordulunk bizonyítjuk, hogy tisztában vagyunk saját gyengeségünkkel, szeretnénk felelősségteljes életet élni, fejlődni, és megfelelő döntéseket hozni. A terapeuták – sokunkkal ellentétben – megfelelő képesítéssel, szaktudással, széleskörű ismeretekkel rendelkeznek. Ezáltal szélesebb kontextusba helyezhetik problémánkat, rámutatnak az adott viselkedés vagy félelem forrására, a legjobb megoldást javasolják rájuk. Erre aligha képesek barátaink egy csésze tea mellett. A pszichológus segít jobban megismerni önmagunkat, megtudhatjuk miért hozzunk bizonyos döntéseket, és miért követjük el ugyan azokat a hibákat újra és újra. A problémák, melyekkel pszichológushoz fordulunk, egészen általánosak – nehéz gyerekkor, beilleszkedési nehézségek, gondok a párkapcsolatban vagy családban, nehézségek az interperszonális kapcsolatteremtésben, toxikus kapcsolat, félénkség, önbizalomhiány és rossz önkép – mindannyian megküzdünk saját terhünkkel.
Ne félj tehát, ne szégyellj konzultálni pszichológussal vagy pszichiáterrel. A pszichoterápia esély hogy fejlődj, és úrrá légy eddigi problémáidon, melyeket évek alatt halmoztál fel, és megoldásuk régóta húzódik. A társadalom szemében ennek természetesnek, az érzelmi érettség jelének kellene lennie.
Pszichiátriai segítség – fontos és szükséges
Hasonló a helyzet a pszichiátriai gyógyítással is. A depresszió, álmatlanság, szenvedélybetegségek, és táplálkozási zavarok a társadalom széles táborát érinti, egyáltalán nem a társadalom szélére sodródott egyének sajátja. Mindezek gyógyítása ugyan olyan természetesnek kell lennie, mint például a magas vérnyomás és a cukorbetegség kezelése. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy sok esetben a problémát nem a szervi megbetegedés, hanem a rossz pszichés állapot okozza. Szenvedhetünk a nyugtalanító bőrbetegségektől, székrekedéstől, hasmenéstől vagy éppen gerincfájdalomtól, miközben a bajok forrása pszichés eredetű. Ilyen esetekben pszichoszomatikus zavarokról beszélhetünk, amiket nem a belgyógyász és nem a bőrgyógyász fog meggyógyítani, hanem a pszichiáter.
Sajnos a páciensek jelentős része csak utolsó lehetőségként fordul hozzá, amikor már egyetlen specialista sem képes felállítani a megfelelő diagnózist, vagy a gyógymód nem hozta meg a várt eredményt.